Kereszthornyú tányérfejű önmetsző csavarok

A keresztfejű önmetsző csavarok különböző vékonyabb fémlemezek, falapok, műanyag lapok és egyéb anyagok rögzítésére alkalmasak. A lakberendezésben a kereszttartó fejű önmetsző csavarokat széles körben használják ajtók és ablakok zsanérjainak reteszelésére, falra szerelhető kályhák felszerelésére, asztali lámpák felszerelésére és különféle bútorok rögzítésére. Az ipari gyártásban a kereszttartó fejű önmetsző csavarok szintén nagyon fontos szerepet töltenek be, és ezek az előnyben részesített csavarok különféle fémanyagok csatlakoztatásához.

A tányérfejű csavar egy kör vagy félgömb alakú fejű rögzítőelem, amely általában acélból vagy rozsdamentes acélból készül. A tányérfejű csavar szára spirál alakú, és két vagy több tárgyat összekapcsolhat egymással. A tányérfejű csavar egy kör vagy félgömb alakú fejű rögzítőelem, amely általában acélból vagy rozsdamentes acélból készül. A tányérfejű csavar szára spirál alakú, és két vagy több tárgyat összekapcsolhat egymással.

Finom menetes csavarok

A hagyományos tányérfejű csavarokhoz képest a vékony fejű csavaroknak vékonyabb a fejük és a tengelyük. A vékony fejű szögeket általában olyan területeken használják, mint a háztartási cikkek és az elektronikai termékek.

Csavarfejű csavarok

A gömbfejű csavar feje gömb alakú, ami segíthet csökkenteni a laza alkatrészekre ható feszültséget. A gömbfejű csavarokat általában olyan területeken használják, mint az autók, a sportfelszerelések és a mechanikai gyártás.

A nemzeti szabványok szerint a keresztfejű önmetsző csavarok specifikációi M3-M6-ra, az anyagok pedig vasra és rozsdamentes acélra vannak felosztva, 6 mm és 200 mm közötti hossztartományban.

1. A kereszttartó fejű önmetsző csavarok specifikációinak kiválasztásakor a rögzítőelemek vastagsága és a felhasználási forgatókönyv szerint kell választani.

2. Ügyeljen az erőhatásra a beszerelés során, mert a túlzott meghúzás károsíthatja a csavarokat vagy a rögzítőket.

3. Ügyeljen a beépítési helyzetre, hogy elkerülje a környező elemek sérülését vagy a biztonsági kockázatok kialakulását.

4. Az anyagok kiválasztásakor a tényleges felhasználási környezet alapján kell azokat kiválasztani